A sajtó rendszeresen beszámol a magyar-orosz politikai, gazdasági kapcsolatok alakulásáról, vagy éppen a térségben zajló eseményekről. Ám szinte semmit sem tudni, hogyan alakul az idegenforgalom, milyen változások történtek, felkerestem hát a térségi turisztika terén az egyik legnagyobbnak számító utazási irodát.

Kiderült, hogy szentpétervári városnézés nem kerül többe, mint egy párizsi kirándulás, és hogy nem kell elkeseredniük a kispénzű fiataloknak sem. De ki lehet próbálni, milyen egy atomjégtörővel utazni az Északi-sarkra, vagy éppen milyen megoldások vannak az üzleti turizmus terén. 

Az 1000 ÚT utazási iroda ügyvezető igazgatóját, Oleg Ermilovot faggatom:    

Magyarország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai a térséggel az elmúlt három-négy évben dinamikusan fejlődtek. Hatással volt mindez a turizmusra is? 

Persze, a legkövetlenebbül. Nőtt az üzleti turizmus, különösen az utolsó két –három évben. Ma már azt látjuk, hogy a gazdasági élet teljes spektrumát képviselik az utazók: bankok, elektronika, mezőgazdaság…

 

Azok a jelentős és pozitív változások, melyek Oroszországban történtek az elmúlt évtizedben azt eredményezték, hogy új szállodák, városrészek épültek, számos műemléket felújítottak, múzeumokat hoztak rendbe, és mindez tetszik a turistáknak, számuk egyre nő.

 

 Idejövet megnéztem a beutazó oroszok statisztikáját: 2005-ben 91 ezer, 2006-ban 108 ezer, míg 2007–ben ez a szám 135 -140 ezer körül alakult. Kiugró mértékben, 43 százalékkal nőtt a gyógyszállodákban eltöltött vendégéjszakák száma, e mutató terén  már a  harmadik helyen vannak az orosz vendégek, de egyre több az ukrán is. Minek tudható ez? 

Az elmúlt években jelentősen nőtt az oroszok, ukránok utazási kedve, főleg az életszínvonal, fizetések növekedése miatt. Nem csak Magyarországra utaznak ám többen, hanem szinte mindenhova!

   

Hiba lenne hát megnyugodni e téren, arra kell törekedni, hogy még többen jöjjenek, ahhoz pedig reklámra, hírverésre van szükség az állam részéről is.. Ugyanez vonatkozik a valóban unikális termálvizekre, gyógyfürdőkre is, be kell őket mutatni a közönségnek.

 

 

A magyar cégeknek gyakran gondot jelent az üzleti partnerek fogadása, elhelyezése, fogadások, konferenciák, kirándulások megszervezése.  Milyen megoldások vannak? 

Cégünk egyik profilja éppen ezek lebonyolítása, kezdve a beutazáshoz szükséges iratok beszerzését, az utazás megszervezését, a partner fogadását megfelelő minőségű járművekkel és Magyarországi tartózkodása ideje alatt teljeskörű kiszolgálását. Kormányzók, parlamenti képviselők, nagyvállalatok vezetőinek útját is szerveztük több ízben is, ehhez szakképzett szakemberek, tolmácsok, idegenvezetők állnak rendelkezésünkre.

 

Az üzleti turisták is kedvelik különben a termálfürdőket, gyógyüdülőket, jó volna, ha fejlesztenék is azokat a szállodákat.

 

 

Miért, elavultak lennének? 

Igen, például Hévízen egyetlen olyan szálloda van, ahol el tudjuk helyezni partereinket.

Több fejlesztésre lenne szükség, mert van igény az oroszok körében.

 

Ha már egy üzleti vagy VIP turista úgy dönt, hogy éppen Magyarországon pihen pár napot, akkor ő a legjobbat akarja. Érteni kell a gondolkodásukat: nekik mindegy, hogy egy éjszaka 200 vagy 300 euróba kerül. Mindenki azt kéri, mondjuk meg, melyik a térség legjobb szállodája, mert jól akarja magát érezni.

 

Az orosz, ha elutazik, akkor a lehető legjobban akar pihenni, szórakozni.

 

Több első osztályú étteremre van szükség, mert kevés van belőlük.

Orosz nyelvű étlapok kellenének, oroszul beszélő szállodai alkalmazottak, az orosz műholdas csatornák bekapcsolása a szállodai TV hálózatba.

 

Vannak helyek, ahol felkészültek az orosz vendég fogadására és mennek is a turisták, de van ahol, nincsenek készen erre.

 

Jól alakul a vadászat például, egyre népszerűbb, és ami érdekes, mindkét irányba. Magyarok járnak vadászni Oroszországba, míg oroszok ide.

 

Mi kell ahhoz, hogy több orosz turista jöjjön: információ, reklám? 

Talán a reklám, hiányoznak a komoly, széleskörű országkampányok. Ezt nem tudják az utazási irodák lebonyolítani, hanem ez az állami turisztikai szervezetek feladata lenne, mint ahogy számos ország ilyen bemutatását láthatjuk is gyakran. Óriásplakátok, TV-reklámok kellenének, hogy az utazókban tudatosuljanak a lehetőségek.

 

Ilyet sem Oroszország nem végez itt, sem Magyarország kint.

 

A Magyar Turizmus RT moszkvai képviselője, Szegedi Andrea nagyon sokat tesz e téren, ám kevés forrás áll rendelkezésére. Csehország – mely adottságainál fogva Magyarország konkurense – sokkal többet költ a turizmus népszerűsítésére, éppen ezért vagy háromszor több orosz választja Prágát vagy Karlovy Vary-t, mint Budapesten vagy Hévizet.

 

Jó volna, ha a magyar konzulátusok gördülékenyebben működnének. Van amikor kétszer tovább tart a vízum kiadása, mint más országok konzulátusain, ez bizony komoly gond.

 

 

Nemrég nyílt meg a jekatyerinburgi főkonzulátusunk. Ez Önök szerint egy indokolt lépés volt Magyarország részéről, van jelentősége a turizmus szempontjából? 

 

Ez óriási lépés.

 

Az Urál körzetéből és Szibériából odafordulnak az utazók, az irodák, ezzel tehermentesítve lesz nyílván a moszkvai főkonzulátus. Felgyorsul az ügyintézés, van a Malévnak közvetlen járata is, így adott a lehetőség a turizmus fejlesztésére.

 

Mi magunk is nyitottunk képviseletet a városban.

Hogyan alakul a kiutazó magyarok forgalma, beszélhetünk növekedésről? 

Gyakorlatilag nulláról kellett kezdeni, ennek ellenére évről évre egyre többen fedezik fel a térséget, mintegy 20 százalékos bővülést minden évben tapasztalunk irodánkban.

 

A legnépszerűbb a szentpétervári utunk, de vannak, akik az egzotikus, különleges utakat választják.

 

Tavaly például öt magyart is kivittünk atomjégtörő hajóval az Északi sarkra, pedig fejenként négymillió körül volt egy ilyen út.

 

Van aki a Bajkonurban nézné meg egy műhold, vagy űrhajó fellövését, de szervezünk utakat a Moszkvai légibemutatóra is.

 

    

Mennek egyéni turisták?   

Nagyon kevesen. A vízum és a szállásfoglalás megszervezése sokakat elriaszt. Nyáron, a fehér éjszakák alatt Szentpétervárra például szinte nem is lehet szállást találni.

 

A többség előre megtervezi és a csoportos utakat választja, az utazók zöme  középkorú, őket a látnivalók, műemlékek, múzeumok vonzzák.

 

Igaz, köztük egyre több a fiatal.

Vannak aztán, akik a Bajkál-tóhoz mennek, vagy végigutaznak a Transszibériai expresszel.

Sorra nyílnak hostelek, ifjúsági szálláshelyek, így vannak konkrét lehetőségek kispénzű diákoknak is, akik szívesen megnéznék Oroszországot.

 

Nagy az érdeklődés, hogy mi van kint, mi történik.  Csökken az ellenérzés is az országgal szemben, mert sokan már személyesen látták, hogy Oroszország megváltozott.

Ha már a tapasztalatoknál tartunk, vannak sztereotipák Oroszországgal szemben. Az egyik ilyen az, hogy megfizethetetlenül drága. 

Mihez képest?

Egy ötnapos út Szentpétervárba hajszálpontosan ugyanannyiba kerül, mint Párizsba. Egy éttermi vacsora, vagy egy jó szálloda ugyanannyiba kerül, mint Párizsban.

 

Ugyanakkor vannak olcsóbb helyek is, vannak orosz éttermi láncok, ahol kevés pénzből is jóllakhat az ember.

 

Szóval mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb lehetőséget.

 

Nem lehet, hogy itt a sajtó felelőssége is érezhető, hiszen az Oroszországgal kapcsolatos hírek zöme vagy negatív, vagy valamely oligarcha pénzköltési szokásairól szól, mintha minden orosz ilyen lenne és középosztály nem is létezne? 

De, ezt határozottan érezni. Pedig a középosztály aránya egyre nagyobb. Egy pétervári vagy moszkvai többet keres ma már, mint egy budapesti.

Mondok még egy előítéletet: Oroszország nem biztonságos. A hírekből ítélve, mintha minden utcasarkon folyamatosan robbantanának, vagy lőnének 

Ez már beívódott az emberekbe. Londonban robbantások voltak, Párizsban heteken át gyújtogattak, zavargások voltak, ám az hamar elfelejtődik és az emberek ugyanúgy utaznak. Ugyanez volt Koppenhágában, de ne is menjünk ilyen messze, hiszen Budapesten is sor került ilyenekre.

 

És mégis Oroszországra mondják, hogy „nem biztonságos”.

 

Menjen ki Szentpéterváron vagy Moszkvában éjfélkor az utcára és rengeteg embert, köztük számos turistát fog látni. Nem mondhatom, hogy soha semmi nem történhet, mert bűnözés sajnos mindenhol van, itt van mellettünk a 4 – 6 villamos, több utazónk is zsebtolvaj áldozata lett például.

 

Jártak kint turistáink a Kaukázusban is, mégsem történt velük semmi baj. Így hát mindenre van példa, meg ellenpélda is, de összességében semmivel sem veszélyesebb városok a turista számára, mint Budapest.

Apropó Kaukázus, a Szocsiban rendezendő olimpiának – és a környék fejlesztésének - lesz kihatása a magyar turizmusra? 

Aligha. Messze van, körülményes, és így drága az odautazás. A térség viszont ténylegesen fejlődni fog. Most jártunk Karacsajevo-Cserkeszföldön egy magyarországi delegáció tagjaként, ott éppen a magyar gyógyturizmus tapasztalatát akarják átvenni, ott is vannak termálforrások, gyógyvizek. Szándékaik szerint a meglevő szanatóriumok egy részét átalakítanák szállodákká.

 

Mind az állam, mind a magáncégek most jelentős befektetéseket végeznek a térségben. Fel kell hívni a magyar vállalatok figyelmét is a lehetőségre.

Láttam a honlapjukon, hogy számos nem hagyományos utat ajánlanak, mint a már említett jégtörős utat vagy az Orient expressz lehetőségét. Ez a jövő, vagy megmarad a hagyományos utak dominanciája? 

Megmarad. Szentpétervár egy brand, vezető helye nem fog megváltozni, az utazóknak tetszik a város, jól érzik ott magukat.

 

De mindig kellenek újdonságok, így idén jóval több lehetőséget kínálunk: az Arany Gyűrű városait, zarándokutakat, Pszkov és Novgorod megtekintését, hiszen mindig vannak, akik a két nagyvároson kívül másra is kíváncsiak.

 

Egyre többen érdeklődnek az orosz kultúra és múlt iránt, ezért úgy gondoljuk, hogy keresni fogják ezeket az utakat is.

Mi a helyzet a többi országgal: Ukrajna, Örményország, Kazahsztán vagy akár a Baltikum? 

Ebből a Baltikum a legkeresettebb, vannak autóbuszos és repülős utak is, kombinálva skandináv városokkal vagy Szentpétervárral.

 

Ukrajnába nincs tömeges turizmus, bármennyire is furcsa. Holott Kijev fantasztikus város ősi műemlékeivel, zöld parkjaival, rendezettségével. Sokan azt hiszik, hogy ott rossz a helyzet, de ez nem így van. Egyre több életvidám, optimista embert látni.

 

 

  

Pedig hát Kijev közel van  

Így van, de odáig mégsem mennek el a magyarok. Kárpátaljára igen, legfeljebb Lvovig és kész. Pedig ott is vannak érdekes lehetőségek, például lehajózni a Fekete-tengerig a Dnyepren. Üzleti turizmus van, de hagyományos nemigen.

 

Kazahsztánba is inkább üzletemberek járnak, az utóbbi pár évben egyre többen, Üzbegisztánt viszont kezdik újra felfedezni a turisták.

Vissza-visszatérő téma az üzleti turizmus 

Mert látványosan fejlődik, egyre több vállalattal dolgozunk mi is állandó jelleggel, vagyis mi szervezzük az összes kiutazásukat a térségbe, illetve ottani partnereik fogadását.

 

Vannak nagy klienseink, mint az OTP, a TriGránit vagy akár a Bábolna, akik ránk bízzák az utazások szervezését.

 

De számos közepes és kisebb céggel együttműködünk.

 

Az előnyünk abban van, hogy nem vagyunk egy óriáscég, így egyénileg tudunk foglalkozni az ügyfelekkel, meg tudjuk találni az optimális megoldást.

 

Nem futószalagon kezeljük az utasokat, hanem az elvárásaiból indulunk ki és abból, hogy az utasnak mindig igaza van. Így lesznek visszatérő utasaink.

 

Sok cég tönkrement a magyar utazási cégek közül, ez óvatosságra int. Szemtelen a kérdés, de mi a helyzet Önökkel?  

 

 

A cégek azért mentek tönkre, mert előre rengeteg helyet foglaltak le előre és fizettek ki charter járatokra a legnépszerűbb relációkba, majd nem tudták eladni az utazásokat. Mi viszont menetrendszerinti járatokat használunk, a helyeket mindig az adott személyre vagy csoportra foglaljuk, így nem fordulhat elő, hogy „túlvállaljuk” magunkat.

 

Tudja, az utazási irodák általában rettegnek a visszajött utasok hívásaitól, hiszen mi másért telefonálna, mint hogy reklamáljon. Nekünk nincs olyan csoportunk, hogy valaki később ne jelentkezne és ne számolna be, hogy mennyire jól érezte magát.